2012. szeptember 30., vasárnap

Talán..

3.rész

Végre megérkeztem.Út közben sikerült lefoglalnom a szállásomat egy kis hotelben.Az egész zsebpénzem ráment.Nem kevés pénzt fizettem a sofőrnek,majd kiszálltam a járműből és a csomagtartó felé vettem az irányt.Kivettem két nagy bőröndöt és egy kisebb sporttáskát is.A járda felé mentem amint egyszer csak elvágódtam a szegélyén.Ez az én formám-morogtam magamban.
Éppen a szétszóródott cuccaimat próbáltam felszedni a földről amikor egy erős,rekedtes férfi hang szólt hozzám-Várjon segítek-majd abban a pillanatban ahogy a hangok elhagyták száját elnyomta a csikket amit a kezében tartott és leguggolt hozzám.Együtt összeszedtük a holmijaimat.-Köszönöm-válaszoltam majd a fekete hajú,vastag szemöldökű fiú kedvesen rám mosolygott.-Nincs mit,esetleg segítsek felcipelni a hotelba?-kérdezte.
Én csak elpirultam és bólogattam jelezve hogy jó lenne. Beszálltunk a liftbe ,ott aztán éreztem a fiú erős cigaretta szagát..nem távolodtam el tőle,mert néha-néha én is elszívok egy szállal,főleg mentolosat.A félvér brit fiú nagyon ismerős volt,nem bírtam ki hogy ne kérdezzek rá hogy ő az-e akire gondolok.-Bocsi,de nem te vagy Zayn ? Zayn Malik?
-De igen!Csak nem egy rajongó?-nézett rám csillogó szemeivel.-Hát nem .-vágtam rá.
Nem tudtam mást mondani,egyszerűen lefagytam.De miért nem pont Harryvel találkoztam?
A sors biztos így akarta..

Felértünk a hetedik emeletre.A 46-os szoba volt az enyém.Beléptünk az ajtón és Zayn lerakta a bőröndjeimet az ágyra.-Nagyon szépen köszönöm,esetleg nincs kedved meginni valamit?Kávé,vagy valami más?
Körülbelül ennyit tudtam hálám jeléül kimutatni.Ő a kávét választotta két cukorral.
-Oké készítem,és pár szendvicset is összedobok.
Miközben a konyhában próbáltam valamit összerakni egy világsztárnak,jól elbeszélgettünk.Evés közben is csak beszéltünk és beszéltünk..bevallom őszintén nagyon jól éreztem magam,sőt szerintem beszélhetek a kettőnk nevébe.Sokat nevettünk együtt,rég éreztem ilyet mint amit most.Talán utoljára Harrynél.A nagy beszélgetésekbe észre se vettük hogy telik az idő,már három órája itt van Zayn.Igen,Zayn Malik.Talán ebbe csak most gondoltam bele igazán..

Kimentem a konyhába elmosogatni a tányérokat,amikor valaki hátulról átfogta a derekamat.Elkezdett simogatni,és hozzám simult.A nyakamat puszilgatta,ami a gyenge pontom.Hátrafordultam és Zayn volt az.Kezdett megszűnni közöttünk a távolság és egy érzelmekkel teli nedves csók csattant el közöttünk..nem is ez a legrosszabb hanem hogy én kezdeményeztem .Nem tudom miért tettem.Talán csak hiányzott újra ez az érzés..vagy talán beleszerettem...


2012. szeptember 26., szerda

~Azt hiszem a szívem rossz útra terel




2.rész 

Egy szép reggeli májusra ébredtem fel. Kibújtam a takaróm alól és felöltöztem .Egy kényelmes farmerra és egy rövid ujjú mintás pólóra esett a választásom.Megittam a reggeli kávémat és egy nagy ásítás keretében leültem a laptopom elé,amit nemrég kaptam születésnapomra.Megnéztem a facebookot majd a twittert.Minden tele volt a One Directionnel,főleg valami Harry sírós videóval,ami természetesen nem kerülte el a figyelmemet.Próbáltam túl tenni magam rajta és gyorsan lecsuktam a gépet.Alig két perc múlva újra felmentem az internetre és megnéztem a videót.Nem bírtam ki hogy ne nézzem meg,valamiért tudni akartam mi a baj.Segíteni szerettem volna rajta,még ezek után is amit művelt velem.
Az utálkozók..nekik semmi okuk rá hogy utálják őt,nekem viszont lenne.De mégsem teszem,mert szeretem őt.Teljes szívemből szeretem.Hülyeség hogy akit szeretünk azt el kell engednünk.Elhatároztam hogy megkeresem őt,mert érdekel a mondat vége amit négy évvel ezelőtt mondott nekem és ami miatt vége lett mindennek.Pontosabban nem mindennek,én még mindig ugyanúgy szeretem mint amikor minden rendben volt.2008 óta sok minden változott mindkettőnkbe.Harry férfiasabb,ellenálhatatlanabb sokkal vonzóbb lett számomra.A göndör fürtjei még mindig ugyanúgy göndöröttek..talán még kicsit jobban is.Ha belenéztem a szemébe elvarázsolt és nem tudtam semmi másra figyelni csak rá,akárcsak a múltban.

Másnap reggel ..
Összepakoltam a Brit zászlós böröndömbe,és készen áltam.Készen álltam visszaidézni a múltat.A szörnyű emlékeket,és a szerelmünket.Szinte tudtam hogy semmi esélyem sincs hogy újra összejöjjünk de ameddig nincs barátnője mindig égni fog bennem a remény utolsó szikrája is.A szüleimnek azt mondtam hogy tanulmányi kirándulásra megyünk a sulival Londonba.Kimentem a házunk elé.
-Viszlát Liverpool !-mondtam majd beültem a Taxiba.Út közben próbáltam minden one direction rajongót követni twitteren hogy éppen merre járnak a fiúk..vagy csak Harry.
Próbáltam könnyeimet és az elkenődött sminkemet letörölni arcomról,illetve a hajamat is rendbe raktam.Azt hiszem készen állok hogy újra találkozzunk....vagy nem.

2012. szeptember 24., hétfő

Minden itt kezdődött el ..

1.rész

2008.12.22.
 Rendkívül hideg reggelre ébredtem.Az ablakon a hajnali zúzmara is lefagyott,a madarak halkan és lágyan csiripeltek . Az ágyam mellett lévő asztalon egy forró csokoládéval teli bögrét pillantottam meg , egy darab kis cetlivel mellette ,amin ez állt: "-Kedves Nichole , várlak a helyünkön . Üdv:Harry ."
Harry a barátom akivel már öt hónapja együtt vagyunk . Van egy közös helyünk egy nagy fa mellyen gyönyörű rózsaszín virágok nőnek , gyakran járunk ide  .Itt történt az első csókunk is . Sosem felejtem el..
Lehuppantam az ágyamról és a szekrényemhez vettem az irányt.Gyorsan felöltöztem és kiléptem az ajtón , természetesen csak a szüleim engedélyével mehettem el valahová hisz még csak 14 éves vagyok.
Az éjjel a hó is leesett , így nehezebben lehetett közlekedni , minden csúszott . London fehér lett , gyönyörű látványt nyújtott. Harry ott várt engem a megbeszélt helyen , göndör fürtjei szokásosan a szemébe lógtak. Még egy alakot pillantottam meg mellette , a nővérét Gemmát.A lány hamarosan eltávozott. Éppen köszönni akartam Harrynek de ő muatóuját a számra helyezte, jelezve hogy ne mondjak semmit.Közelebb húzott magához , átfogta a derekam és gyengéden megcsókolt.A hó is elkezdett szakadni ..abban a pillanatban leírhatatlan érzés keringet bennem . Életem legszebb csókja volt.
-Tudom úgy volt együtt töltjük a karácsonyt de nem lehet.Arra gondoltam maradjunk csak barátok ,tudod..én mást szeretek.


A torkomban megakadtak a szavak és semmit se tudtam válaszolni neki.Nagyon fájt amiket mondott.Harryn kivűl senkim sem volt .Az iskolában mindenki bánt mert álmodozó vagyok,elmentek az osztályomból a barátaim.Egyedül voltam addig ameddig meg nem ismertem ezt a fiút akiről azt hittem tényleg szeret.Ő csak játszadozott az érzéseimmel, ezt sose tudnám neki megbocsátani.Elengedtem a kezét és lassan megnőt köztünk a távolság...



2010 


Az évek gyorsan teltek.Már 16 éves vagyok,akárcsak Harry.