Türelem:)

A BLOG JELENLEG SZÜNETEL,DE ÍGÉREM MÁR NEM SOKÁIG ! :)

Hiányzol.Értsd már meg.

10.rész

Olyan üres nélküle a ház...most hogy ők elmentek magukkal vittek mindent.
A fényt a bórús napokon...
A jókedvet...
A szürke hétköznapok nagyon lassan teltek,minden reggel  telefonnal a kezemben ébredtem,hátha hív.
De hiába,mert Harry még egyszer sem hívott fel.
Tudom hogy nagyon elfoglalt,de egy telefon hívást még Harry Styles is megengedhetne magának.
Eleanor számol be mindig hogy éppen hol vannak,őt Louis már vagy 15-ször hívta.
Érdekes...
Talán ha elmondtam neki,hogy beteg vagyok többet foglalkozna velem?
De nem akarom kihasználni ezt az alkalmat.Semmiképp sem.
Úgy döntöttem küldök neki egy rövid de mindent eláruló üzenetet.
A kezembe vettem a telefonom és elküldtem.
-Hiányzol
Öt perc múlva válaszolt is.
-Te is hiányzol..
Ebből elég! Most leírom neki azt amit a szívemben érzek.
-Akkor gyere ide.Szeretnék még egy éjszakát.Melletted szeretnék aludni még egyszer.Érezni akarok a szívverésed.Azt szeretném ha a fejed a mellkasomon legyen és a kezeim körülötted.Szeretlek Harry,értsd már meg.-*üzenet elküldve*

Délután...

*telefon csörgés*

-Harry?!-szóltam bele a telefonba anélkül hogy megnéztem volna a számát annak aki hív.

-Nem,nem.Nichole én vagyok az Cara.Cara Still.-mondta a vonal túlsó végén egy vékony hangú lány

-Cara?Hát ezt nem hiszem el...

-Tudom hogy fura hogy ennyi idő után ilyet mondok,de arra gondoltam elmehetnénk valamerre,persze csak akkor ha te is benne vagy.

-Felőlem.Három körül a St.Gerson utcában?A pláza előtt,tudod hol van nem?-kérdeztem.

-De persze,akkor ott találkozunk!

Majd egy-egy 'szia'-val fejeződött be a beszélgetésünk.Be kell vallanom nagyon meglepődtem mikor felhívott.De most amúgy is egy kis kikapcsolódásra van szükségem és pár tanácsra valakitől akire számíthatok.

Cara-val általános iskolában osztály társak voltunk,aztán a gimnáziumban is... legjobb barátnők.Mindent elmondtam neki,és ez kölcsönös volt.De talán túl sok mindent is...egy kisebb veszekedésünk után ő megalázott az egész iskola előtt.Állítólag megfenyegették és csak azért tette.Szerintem visszaakart vágni nekem.

Nem tudom.

Ezek után úgy döntöttem soha többé nem bocsátok meg neki,de ha visszagondolok hány évig ő volt az egyetlen akire számíthattam.

Ő volt az egyetlen igaz barátnőm.

Hogy mennyi mindent éltünk át közösen...

Hogy mennyi mindenben segített...

És támogatott...

Igazi barátság volt a miénk.

Még ezek után is ezt tudom mondani.

Felvettem egy kényelmes farmert és egy pólót.Miután elkészültem,már indultam is.

Cara ott volt.Nagyon megváltozott három év alatt.

-Szia-szólt kedvesen,majd átölelt.
-Szia,hogy-hogy felhívtál?Mi történt?
-Három évig nem beszéltünk,szóval 
lesz mit mesélnem!-mosolygott.
És elkezdtünk beszélgetni így mindenről...Cara még mindig ugyanolyan maradt belülről.
-És még mindig kell az a Styles?-kortyolt bele a kávéba.
-Az a helyzet hogy...-majd lehajtottam a fejem és a padlót bámultam.
-Jézus,mi van,mondjad már!!-mondta Cara csillogó szemekkel.
-Nem fogod elhinni de...-majd felnéztem rá.
-DE?-nézett rám kérdő tekintettel.
-De együtt vagyunk,sikerült.
Egy pillanatra megfagyott körülöttünk a levegő.Szótlanná váltunk.
Olyan 'nem mondod?' fejet vágott Cara.Hiszen ő is ismerte valamennyire Harryt.Szerintem sosem gondolta volna,hogy egyszer végre sikerülni fog.Igazából még én sem fogtam fel teljesen,nem hogy ő...
-Tudod mit?Fel is hívom!
-Oké...de nagyon izgulok.-mondta Cara-imádom a One Directiont.
-Szóval nem baj ha beleüvöltök a telefonba?-szólt közbe
-Dehogyis-mondtam nevetve.
*Kihangosítva* 
*Kicsöng* 
-Igen?-egy női hang csendült fel a vonal túl oldalán 
-Harry Stylest keresem!-mondtam idegesen
-Harry drága most nem ér rá...bocs.-mondta a nő gúnyosan-Megyek már is Harry!Na szóval keresd később vagy tudod mit?Soha többé ne zaklasd!Ő az enyém!
Majd kinyomta a telefont...
-Na?Ki vette fel?-kérdezte izgatottan Cara
-Fogalmam sincs ki lehetett ő...félek.

Megszűnik minden létezni...

9.rész

Reggel szakadt az eső és az egész várost beterítette a köd, ez az időjárás remekül passzolt a hangulatomhoz.
Harry mellkasán ébredtem ugyanabban a pozícióban mint amikor este lehajtottam rá a fejemet.Szörnyű rém álmom volt....egész éjszaka reszketem.

Kibújtam a paplan alól Harry mellől és a fürdőszoba felé vettem az irányt.
Most nem vasaltam ki a hajam.
Nem tettem fel semmilyen sminket.
Tényleg semmit.
Természetes fehér bőröm megcsillant az ablakon átszűrődött napfényben és hosszú sötétbarna hajam az arcomba lógott.Felöltöztem majd hanyatt feküdtem az ágyon szorosan Harry mellett.


11:14
.Jó reggelt-suttogta a számba Harry
-Neked is-húztam széles mosolyra a számat, mintha minden rendben lenne.Mintha semmi gond sem lenne... 
-Hiányozni fogsz
-Hogy micsoda?-fordultam felé
-Tudod,ma megyünk Amerikába.Nem emlékszel?-válaszolt,majd beállította kócos,göndör fürtjeit.
-Dehogynem,jó utat!És te is nekem.Nagyon-igazából ez teljesen kiment a fejemből,és nem a legjobbkor utaznak el.
-Körülbelül,menni ideig leszel távol?
-Pontosan két hétig-válaszolt majd homlokomra helyezte ajkait és lágyan megcsókolt.
14 nap...nélküle.
-Ne segítsek pakolni?-hajamat a fülem mögé tűrtem
-Az jó lenne,ha én pakolnék biztos valamit itthon hagynék...szóval ha ráérsz-túrt bele barna hajába és ajkait harapdálta...ilyenkor olyan ellenállhatatlan. Pontosabban ilyenkor is.
-Szóval igen-pattantam ki gyorsan az ágyból
Gyorsan összerámoltunk és egy kis rendet is sikerült végre teremtenem a szobában.
Fél négykor átjöttek a fiúk.
-Hét órakor indulunk és már holnap részt veszünk egy sajtó konferencián, azt hiszem a keleti parton valamelyik városba-mondta Liam-Harry készen vagy?
-Persze,a reptéren találkozzunk,nekem még van egy kis megbeszélni valóm Nichole-al.-mosolygott és rám helyezte tekintetét
-Húú bocsi akkor nem is zavarunk-szólt Louis,és mindenki egyszerre felnevetett.Még Niall is,és látszott rajta hogy tényleg az neki is csak egy csókot jelentett,semmi mást...
-Sziasztok-köszöntek
-Szia Nichole,a barátom-mosolygott Niall,mire nekem is mosolyra húzódott a szám.


Hétre kint voltunk a repülőtéren,Harry még mindig nem mondott semmit a "megbeszélni valójával" kapcsolatban...egyre izgatottabb vagyok.
Az idő hirtelen felgyorsult
18:17
18:34
18:42
18:50 elindultunk a leszálló pálya felé.
Harry hosszasan megcsókolt,én pedig magamhoz szorítottam.A karjaimat szorosan köré kulcsoltam.
Elindult bőröndjeivel a repülőgép felé...
A tömegbe...
Most itt az idő hogy elmondjam!
Nem húzhatom tovább!
Lehet nincs sok hátra,és most látom őt utoljára.
-HARRY!!!-kiáltottam amilyen hangosan csak tudtam.
Ő utánam nézett...
És ekkor a szavak megakadtak a torkomban,nem bírtam kiejteni a számon semmit,nem vagyok elég erős ehhez.A szívem a torkomban dobogott.
Egyetlen egy szót tudtam kiejteni elcsuklott hangomon:
-Szeretlek-csak ennyit de valószínűleg ezt már ő nem hallhatta...
A következő pillanatban már térdre estem...összetörtem.
Kezeimet arcomba temettem és üvöltöttem.Amilyen hangosan csak bírtam.
Nem érdekelt semmi.
Hogy mindenki engem nézett..semmi.
Sírtam,most kitört belőlem minden,nem bírtam tovább.
Egyre csak fekete foltok lebegtek előttem,minden elkezdett elhalványulni...a szívemet már a halántékomban éreztem.
Feketeség...
És egyszer csak minden eltűnt...

Amíg nem késő...

8.rész

Talán jól éreztem magam közben..vagy nem.A csók pillanata még mindig itt ég bennem,itt legbelül.Akármennyire is akartam nem bírtam elhárítani magamtól Niallt.Nem éreztem azt amit Harrynél,de akkor is valami fellángolt bennem aminek nem kellett volna megjelennie a gyomromban és legfőképpen nem a szívemben.Amikor levettük ajkainkat egymáséról,ezt mondtam:-A mi titkunk.

Nem akartam többet mondani,hisz nem is tudtam volna.Nem akartam újra mindent elrontani,talán ez az életemben az utolsó esély hogy olyan fiúval legyek együtt akit igazán szeretek.Különlegesnek kéne magam érezni..hiszen egy olyan fiú a barátom akit nem kaphat meg mindenki.De én is csak egy átlagos,brit lány vagyok.Csak egy kicsit más mint mások...Végre egyszer az életemben minden úgy alakult ahogy azt terveztem.

Majdnem.

Egy egyszerű félreértéstől,egyetlen egy mozdulattal elronthatok mindent...

De nem akarok semmit...

És láttam Niall-ön is hogy nem akar se nekem se Harrynek rosszat,hogy nem érzésekből jött ez a csók amit rálehelt ajkaimra.

Este tizenegy óra körül hazaértem.A többiek már elmentek,Harry meg nem volt sehol.A fürdő felé vettem az irányt és egy kis papír cédulát pillantottam meg az ajtó küszöbén ami mellett egy tüskés szárú vörös rózsa volt.A papíron csupán pár szó díszelgett nem éppen gyöngy betűkkel írva:

"Fent várlak a szobában."

És mellette egy mindent megérő szó:"Szeretlek"

Gyorsan lezuhanyoztam majd felmentem az emeletre.Harry ahogy azt ígérte ott várt rám.

-Szia-mosolygott.

Lekapcsolta a TV-t,leoltotta a lámpát és hanyatt feküdt , én pedig mellé bújtam.

-Harry lehet egy kérdésem?-fordultam oldalra úgy hogy tekintetünk találkozzon.

-Bármennyi.

-Lehet furcsán fog hangzani de tudnom kell,mégis mit szeretsz bennem?Azaz miért pont én fekszem itt melletted miért nem más?

-Nem telt el úgy éjszaka,hogy ne gondoltam volna rád.Volt egy idő amikor felakartam venni veled a kapcsolatot,de úgy gondoltam már elfelejtettél vagy ha nem akkor pedig már sosem fogsz megbocsátani nekem,hisz én a helyedben ezt tettem volna.Ezután már sosem reménykedtem...és amikor megjelentél a buliban,mindent úgy akartam csinálni mint régen.A hiány szó jelentését nem akarom soha többé megismerni.

.

És most hogy itt fekszel mellettem,én vagyok a világ egyik legboldogabb embere.Egy ajándék vagy nekem az élettől.Köszönöm-majd puha kezeivel végigsimította az arcomat.

-Hogy mit szeretek benned?A gyönyörűen csillogó barna szemeidet,a barna hajadat,ha kócos,ha egyenes és amikor begöndörödik az esőtől,vagy ha a szél az arcodba fújja.Az elbűvölő alakodat,ha mosolyogsz a gödröcskéidet,és ha sírsz akkor az elkenődött sminkedet.Egyszerűen mindent szeretek benned úgy ahogy vagy.-folytatta,majd arcomon egy hideg könnycsepp hullott le lassan...

-Na most te jössz!-vigyorgott

-Szeretem hogy minden emberrel kedves vagy függetlenül attól hogy ki ő és hogy nem változtál meg a hírnévtől valamint az idióta humorodat,az arcodat,a mosolyodat,a nevetésed,a hibáidat.

Ha rád nézek egyszerűen csak te létezel számomra,nem tudok másra gondolni,kizárom a világot és elveszek benned...imádom a göndör hajadat,úgy is ha furcsán áll.Nehéz nem belenézni a zöldes szemedbe,ugyanúgy mint pár évvel ezelőtt.

Elvarázsolsz.

És nem utolsó sorban neked van a legszebb hangod a Földön!-majd megfogtam bal kezét.-Ezt el kellett mondanom.

Fejemet mellkasára helyeztem és így aludtunk el.

Ezt megkellet vele beszélnem még mielőtt megtudná a betegségemet,mielőtt megijedne és félne tőlem,eltávolodna.

Mielőtt mindent bevallanék neki....azt hogy egy ideje van egy betegségem amiből nagyon nehéz kigyógyulni...

Lehet nem látszik rajtam mert erős maradtam a végsőkig és mindig is próbáltam leplezni a fájdalmamat.

De a tudat hogy egyre súlyosabb rákos vagyok számomra felfoghatatlan...talán holnap elmondom.

Még a műtétem előtt.

A műtét egy hét múlva lesz.Félek.Nagyon félek.

De talán holnap mindennek vége...tényleg mindennek.

egy korty pezsgő , és minden megváltozik

7.rész

Lassan elváltunk egymástól , és a szekrényhez mentem . Harry leült az ágy szélére és végigkísérte tekintetével ahogy felöltözök.-És mi a terved mára?-kérdeztem miközben a farmeromba próbáltam bele gyömöszölni magam.

-Arra gondoltam hogy átjöhetnének a többiek , persze csak ha nincs ellenedre , vagy megismételhetjük a tegnap estét-majd felnevetett

-És pontosabban kikre gondoltál , kik jönnének át?

-A szokásos csapat, Liam , Niall ,  Zayn és persze Eleanor Louissal . De akkor a második ajánlat biztos hogy nem?

Én úgy tettem mintha meg se hallottam volna ezt , de utánam rohant és átkarolta a derekamat . Próbáltam menekülni kezei közül de sajnos ez esélytelennek tűnt. 

-Eressz el !-nevettem fel

-Soha többé !-válaszolta Harry , majd maga felé fordított és meg akart csókolni ..de én hirtelen elrántottam a fejem és kiszabadultam erős kezeiből .Leültem egy székre .

-Mi a baj?-kérdezte

-És mi van ha mégis ? Mi lesz ha megismétlődik a múlt? Újra elhagysz? Harry , én azt még egyszer nem akarom átélni , kérlek ne -felszínre törtek az érzéseim újból , de mielőtt még befejezhettem volna,Harry a mutatóujját az ajkaimra helyezte , és ezt mondta:

-Megígérem . Nichole felnőttünk , miattad tudom mi az a szerelem , hogy mit jelent valakit halálosan szeretni.-Mondta nyugtatóan , és megölelt . 

A délután átjöttek a többiek is , TV-t néztünk , iszogattunk , kártyáztunk .

Leültünk a szőnyegre és középre tettünk egy flakont .

-Pörgetőzzünk !-pattant ki Louis fejéből az ötlet. Mindenki fejbológatással jelezte hogy jó.

Először Liam pörgetett . Az üveg kupakos fele Harrynél állt meg.

-Felelsz vagy mersz ?

-Kezdésnek felelek -válaszolt Harry.

-Nichole-al már megtörtént ?!-kiáltott be Louis .

-Ez bunkósság volt Lou!-nevetett El .

-Tegnap -nevetett Harry - csak tegnap , félős volt Nichole .

-Lépjünk tovább!-szóltam közbe mielőtt Harry részegen az egész magánéletét megosztaná a srácokkal .

Később én egyedül kimentem a parkba , lehet rossz ötlet volt otthagyni a többieket , de talán már kiszivárgott az agyukból az alkohol.Leültem a padra és a kedvenc dalomat dúdolgattam ,és hallgattam a madarak lágy csiripelését.Elgondolkoztam...amikor hirtelen valaki hátulról átölelt.Kicsit meglepődtem amikor Niall két gyönyörű kék szeme pillantott rám.

-Tessék .-majd a hátamra terített egy vékony kardigánt

-Köszönöm , de te hogy-hogy itt ?

-Gondoltam szükséged van egy lelki támaszra , vagy csak egy barátra .

-Lehet-hajtottam le a fejem.

-Ne szomorkodj és csak hogy tud Harry nagyon sokat mesélt rólad , de azt nem mondta hogy ilyen gyönyörű vagy-pirult el.-Ami meg a mai napot illeti , meg kell szoknod , ő ilyen .

-Régen nem...de azóta igaz sok minden változott-mosolyogtam .

A nap hátralévő részében még nagyon sokat beszélgettünk , és végül egy kis belvárosi kávézóban kötöttünk ki.Élveztem Niall társaságát , tényleg nagyon jó...BARÁT.

Este nyolckor elhagytuk a kávézót , és hazafelé indultunk . 

-Feljössz még?-kérdeztem

-Nem , még van egy kis elintézni valóm .

-Akkor szia-harapdáltam a számat.

A következő pillanatban Niall egy hirtelen mozdulattal magához húzott , és a távolság megszűnt köztünk . És igen , megcsókolt .
-Szia-mosolyodott el.

az előző részhez ugyan kevés komment érkezett , de twitteren és facebookon is egyaránt nagyon sok visszajelzés.Én azért örülnék ha ide is írnátok kommentet akár névtelenül. :) Hamarosan új rész !

Így lett teljes az életem !

6.rész

Szívemet melegség töltötte el. Határtalanul boldog voltam...

Este beültünk vacsorázni egy hangulatos étterembe.Én tésztát rendeltem , Harry pedig valamilyen húst.Jókat nevettünk és elbeszélgettünk...így mindenről.Arról a négy évről amikor nem tudtunk egymásról semmit.

A vacsora után Harry megkért hogy még maradjak nála és én elfogadtam az ajánlatát , így haza mentem bepakolni pár cuccom és talán egy új életet kezdeni.

másnap

Egy forró nyári napra ébredtem . A perzselő napfény besütött az ablakon és megvilágította az arcomat.Felkeltem majd neki álltam csokoládé pudingot főzni , amikor Harry odajött hozzám , majd felrakott a konyha pultra és ajkaimat kezdte harapdálni , végül én beletúrtam a hajába és megcsókoltam . Talán ez a csók még szebb volt mint az első...
A One Direction-nek fellépése volt Londonban . A fiúk megkértek hogy menjek el én is.Így is lett.Egy hatalmas sport csarnokba került megrendezésre a koncert.Több tízezer sikítozó rajongó könyörgött hogy engedjék oda őket a srácokhoz , jó volt látni hogy az öt fiú mennyire szereti a rajongóikat , hogy szólnak a biztonságaiknak hogy had mehessenek oda a 'fanokhoz' , szívet melengető látvány volt .
A koncert meg fenomenálisra sikerült ...
A Moments című számukat adták elő amikor felrepültek a rajongók föle . 
A közönség teljes hang erővel énekelte a lágy dallamokat...
kicsit talán meg is könnyeztem  ... 
Éjszaka , a koncert után még sétáltunk Harry-vel amikor paparazzik közelítettek felénk.
A fiú hátulról átkarolt és ezt súgta a fülembe : - Mutassunk nekik olyat amit el is tudnak adni.-majd megcsókolt Harry , én pedig visszacsókoltam . A fényképezők kattogtak és az arcunkba világított a vakú de nem érdekelt . Se engem , se őt . Egyszerűen csak élveztük egymás jelenlétét .

három hete vagyunk együtt°

A mai napot együtt töltöttük Zayn és Niall kíséretében . Este a Nando's felé vettük az irányt és ott négyesben megvacsoráztunk.Miután kijöttünk az étteremből Zayn felajánlotta hogy haza visz minket .

Végre kettesben maradtunk , nem azt mondom hogy nem szeretek a fiúkkal lógni ,mert nagyon is ,de most végre viszonozni akartam Harry szeretetét .

-Most akarom-jelentettem ki-nem húzzom tovább! Harry válaszként kacéran vigyorgott a reklámba illő fogsorjával.

-Adj egy kis időt és máris jövök.-majd kiszaladtam a fürdőszobába és megpróbáltam összeszedni magam..bevallom nagyon izgultam. Harry is tudta hogy nekem ez lesz az első..azt mondta csodálatossá szeretné tenni, hát kíváncsi vagyok .

Mire visszaértem a szobába , a padlón rózsa szirmok vezettek az ágyig , az ágy körül pedig fehér gyertyák égtek.Elállt a lélegzetem,eddig a percig azt hittem ilyen csak a mesékben vagy a filmekben létezik..-Istenem de szeretlek Styles!-ugrottam a nyakába.Ezután Harry gyengéden a falnak nyomott.A homlokomat majd a nyakamat kezdte el puszilgatni..kezeivel a derekamat fogta .

-Biztos akarod?-suttogta a fülembe .

-Mindennél jobban-válaszoltam majd megcsókoltam.

A ruháinktól kezdtük megszabadítani egymást.

Végül az ágyban kötöttünk ki.Csodálatos élmény volt..és nekem az első.Nem szerettem soha erről beszélni, mivel hogy az osztályomba egy-két kivétellel már mindenki lefeküdt a barátjával.Csak hogy nekem nem volt..én csak rá vártam.Nem akartam elsietni ezt a dolgot, azzal a személlyel szerettem volna megtenni akit igazán szeretek, teljes szívemből.Így történt , és kicsit sem bántam meg.

Reggel kikeltem az ágyból.Reggelire rántottát készítettem.Hamarosan Harry is felébredt...

-Jó reggelt szerelmem!-mondta lassan mély rekedtes hangjával , majd szemeivel végigszemlélt.Beállította kócos séróját aztán odajött hozzám a konyhába.Oda simult hozzám:

-Mit csinálsz?-kérdezte-Ó egyébként , csodás volt a tegnap este kisasszony.

Hátrafordultam és huncutul elmosolyodtam.

-Ön sem volt rossz uram.

Harry felkapott a hátára és úgy vitt be a hálószobába.Ledöntött a francia ágyra és így feküdtünk egymáson hosszú néma percekig...rájöttem mennyire fontos nekem ez a bolond barna hajú göndör srác , hogy mennyire szeretem és nem akarom újra elveszíteni..ő a mindenem,ő az életem .

IGEN.

5.rész

Lefagytam.Harry Styles,igen az a Harry Styles tudja  a nevemet akivel utoljára négy évvel ezelőtt találkoztam.Rohadtul meglepődtem,erre végképp nem számítottam.

-Szia-válaszoltam minden érzelem nélkül.

-Ennyi?

-Mi ennyi?Mégis mit kéne mondanom neked?Te hagytál el..te törted össze a szívem,nem pedig fordítva.-tört ki belőlem.

-Csak nem akartam fájdalmat okozni-hajtotta le a fejét-Nagyon hiányoztál.

-Nem akartál fájdalmat okozni?Te most ugye csak viccelsz?

-Karácsony előtt tudtam meg hogy kiköltözünk Amerikába,legalábbis egy ideig.A mi szerelmünk sokkal erősebb volt,mint más 14 éves románca.Őszinte és szenvedélyes.Tudtam hogy a táv kapcsolat szörnyű és rossz lesz a vége.Ezért döntöttem úgy hogy egyszerűen közlöm veled hogy elhagylak.

-Azzal hogy hazudsz?Csodás megoldás-mondtam kicsit flegmán.

-Jó akkor még nem tudtam,hogy ez mennyire fájhat,hogy megcsalnak..nem értette a nőkhöz.-mosolygott

-És most már igen?-húztam fel a szemöldököm.

-Azt hiszem..-majd megharapta szája végét.

Ekkor sok gondolat kavargott a fejembe.Kicsit elgondolkodtam.A múlt története nem is olyan bonyolult mint gondoltam..sőt roppant egyszerűnek tűnt.Végre válaszokat kaptam a 'Miért?' szócskára.

Ezek után Harry felkért egy táncra,mert pont egy lassú szám következett.Persze a DJ egyből kiszúrt minket a tömegből.-És most lassítunk egy szám erejéig,ezt a számot küldeném Harrynek és a barátnőjének.-majd nagy ujongás tört ki.

Csak én és Zayn nem tapsoltunk,áltunk egy helyben és semmi se jött ki a szánkon.

-Barátnőm?!-mosolygott rám Harry,itt éreztem hogy elvörösödtem,nem tudok rá egy percnél tovább haragudni.

Elkezdődött a tánc..életem egyik legszebb három perce volt.A végén a fiú félrehívott,majd a falhoz döntött.

-Akarlak-aztán nekem támaszkodott,de én nem akartam elsietni semmit.

-Én is már négy éve-válaszoltam,majd elöktem magamtól.

A buli három negyed részében beszélgettünk,vagy épp ittunk Harryvel.

03:45 körül A BULI VÉGE.

-Szeretnéd ha haza vinnélek ?-kérdezte kedvesen Zayn.

-Harry azt mondta elvisz..de nincs olyan állapotban szóval..

-Hívtam taxit!-órdított bele a szavamba Harry,a terem másik feléből.

El köszöntem Zayntől,de valami nem stimmelt vele..már egy ideje.

Beszálltunk a taxiba.A sofőr a címünket kérte.-Mond meg az enyémet!-mondtam Harrynek,de ő egy számomra idegen házszámot diktált.

-Mivan?-kérdeztem.

-Nyugi,minden oké lesz.Bízz bennem-majd megakarta fogni a kezeimet,de én gyorsan elrántottam.

A kocsi leparkolt egy hatalmas ház előtt,a postaládára ez volt ráírva:Harry Styles.Innentől kezdve nem volt kérdés hogy hová hozott..

Mikor bementünk,egy luxus villa fogadott.Egyszerűen mesés volt.

-Miért is hoztál ide?-mosolyodtam el és kezdtem élvezni a helyzetet.

-Hogy teljesítsem az álmom.

-Mégis mit?

-Hogy az mellett ébredjek akit a legjobban szeretek..-majd egy huncut mosoly hagyta el a száját.

Lezuhanyoztunk,majd bebujtunk mindketten az ágyba.Nagyon fáradt voltam így nem volt túl sok kedvem tovább beszélgetni.Később arra ébredtem hogy valaki átfogta a karomat..Harry volt az,és nem bántam.

Másnap.

Először Harry másnapos fejét pillantottam meg,amint egy tálcát tart felém.Volt rajta piritós és tükörtojás valamint egy pohát narancs juice.

-Ó köszönöm-majd egy puszit nyomtam az arcára.

-Nem lenne kedved ma egy városnézésre?-kérdezte

-Dehogynem!-és abban a pillanatban elkezdtem felöltözni.Azthiszem újra boldog vagyok!VÉGRE!

A délután folyamán megnéztük a Tower Bridge-t,A Buckingam palota kertjében sétáltunk és felültünk a London Eye-re.A Big Ben-nél egy képet is készítettünk,amit Harry kiposztol a twitterre,ezzel a szöveggel:

@Harry_Styles:Egy régi ismerősömmel,hát nem gyönyörű?Örülök hogy a sors így akarta hogy újra találkozunk x

efagytam

Egy új kezdet?

4.rész

Ajkaink leakadtak egymáséról,majd belekezdtem a magyarázkodásba

-Zayn én ezt nem akartam,ne haragudj-hajtottam le a fejem.

Csókunkból hiányzott az a bizonyos plusz,a szenvedély.

-Barátok?-mosolygott rám a fiú.

-Barátok-válaszoltam majd megöleltük egymást.Az egész délutánt együtt töltöttük,majd együtt vacsoráztunk London leghíresebb éttermében.Nagyon jó napom volt, bár fájt azt látni hogy Zayn szenved...szenved hogy csak barátok vagyunk.Látszott rajta.Este még feljött hozzám beszélgetni.Elég későn ment el..-Nichole,szeretném ha holnap eljönnél velem bulizni meg a srácokkal a Funky Buddha-ba.-mondta Zayn.-Persze mint a barátom.-tette hozzá

-Örömmel-válaszoltam.

Miután Zayn elment végig gondoltam azt az egészet..lehet nem kéne ott lennem.Talán, sőt biztos hogy találkozni fogok VELE.Pontosabban Harryvel.

Már minden olyan más mint négy évvel ezelőtt..talán még felismer?

Lehet hogy már a nevemet se tudja.Nem akarok újra összetörni aztán meg nagy nehezen újra felállni.

Másnap

Végül úgy döntöttem el megyek a buliba, így hát elmentem az estére valami csinos ruhát venni.Körülbelül két óra kellett ahhoz hogy végre betaláljak abba a butikba ahol megtalálom a nekem való ruhát.Nem sokkal később találtam egy pár hozzá illő cipőt is.Később pedig megebédeltem egy gyors kiszolgálóban London egyik eldugót utcájában.

Este

Zayn nyolcra ott volt a lakásom előtt.Gyorsan leszaladtam hozzá.-Gyönyörű vagy-mondta Zayn miközben végig mért.Aztán beindította a vadonatúj kocsijába a motort ..és már száguldottunk is.

Már javában folyt a buli amikor megérkeztünk.Zayn egyből a fiúk felé vette az irányt.Berezeltem.

-Egy perc és jövök-mondtam neki de valószínűleg ezt nem hallhatta az üvöltő zene miatt.

Nagy nehezen rá vettem magam hogy oda menjek hozzájuk..hiszen ugy se bujkálhatok örökké.

-Sziasztok!-köszöntem nekik kissé szerényen..

-Ja igen srácok ő itt egy kedves barátom!-mutatott be Zayn a többieknek.

-Csak a barátod mi?Na persze!-röhögött Louis és Niall.

Látszott hogy Zaynnek rosszul esett ez, és legszívesebben rá vágta volna hogy NEM.

Harry szótlanul állt ott egy helyben.Olyan fura volt.

Belenéztem zöldes szemébe és elvarázsolt, elvesztem benne.

..

Nagyon jó volt a buli, ameddig észre nem vettem hogy valaki követ.Hátrafordultam és láttam hogy Harry az.

-Nem bujhatsz el előlem szépségem-Nichole ugye?-folytatta.

Talán..

3.rész

Végre megérkeztem.Út közben sikerült lefoglalnom a szállásomat egy kis hotelben.Az egész zsebpénzem ráment.Nem kevés pénzt fizettem a sofőrnek,majd kiszálltam a járműből és a csomagtartó felé vettem az irányt.Kivettem két nagy bőröndöt és egy kisebb sporttáskát is.A járda felé mentem amint egyszer csak elvágódtam a szegélyén.Ez az én formám-morogtam magamban.
Éppen a szétszóródott cuccaimat próbáltam felszedni a földről amikor egy erős,rekedtes férfi hang szólt hozzám-Várjon segítek-majd abban a pillanatban ahogy a hangok elhagyták száját elnyomta a csikket amit a kezében tartott és leguggolt hozzám.Együtt összeszedtük a holmijaimat.-Köszönöm-válaszoltam majd a fekete hajú,vastag szemöldökű fiú kedvesen rám mosolygott.-Nincs mit,esetleg segítsek felcipelni a hotelba?-kérdezte.

Én csak elpirultam és bólogattam jelezve hogy jó lenne. Beszálltunk a liftbe ,ott aztán éreztem a fiú erős cigaretta szagát..nem távolodtam el tőle,mert néha-néha én is elszívok egy szállal,főleg mentolosat.A félvér brit fiú nagyon ismerős volt,nem bírtam ki hogy ne kérdezzek rá hogy ő az-e akire gondolok.-Bocsi,de nem te vagy Zayn ? Zayn Malik?

-De igen!Csak nem egy rajongó?-nézett rám csillogó szemeivel.-Hát nem .-vágtam rá.

Nem tudtam mást mondani,egyszerűen lefagytam.De miért nem pont Harryvel találkoztam?

A sors biztos így akarta..

Felértünk a hetedik emeletre.A 46-os szoba volt az enyém.Beléptünk az ajtón és Zayn lerakta a bőröndjeimet az ágyra.-Nagyon szépen köszönöm,esetleg nincs kedved meginni valamit?Kávé,vagy valami más?

Körülbelül ennyit tudtam hálám jeléül kimutatni.Ő a kávét választotta két cukorral.

-Oké készítem,és pár szendvicset is összedobok.

Miközben a konyhában próbáltam valamit összerakni egy világsztárnak,jól elbeszélgettünk.Evés közben is csak beszéltünk és beszéltünk..bevallom őszintén nagyon jól éreztem magam,sőt szerintem beszélhetek a kettőnk nevébe.Sokat nevettünk együtt,rég éreztem ilyet mint amit most.Talán utoljára Harrynél.A nagy beszélgetésekbe észre se vettük hogy telik az idő,már három órája itt van Zayn.Igen,Zayn Malik.Talán ebbe csak most gondoltam bele igazán..

Kimentem a konyhába elmosogatni a tányérokat,amikor valaki hátulról átfogta a derekamat.Elkezdett simogatni,és hozzám simult.A nyakamat puszilgatta,ami a gyenge pontom.Hátrafordultam és Zayn volt az.Kezdett megszűnni közöttünk a távolság és egy érzelmekkel teli nedves csók csattant el közöttünk..nem is ez a legrosszabb hanem hogy én kezdeményeztem .Nem tudom miért tettem.Talán csak hiányzott újra ez az érzés..vagy talán beleszerettem...

~Azt hiszem a szívem rossz útra terel

2.rész 

Egy szép reggeli májusra ébredtem fel. Kibújtam a takaróm alól és felöltöztem .Egy kényelmes farmerra és egy rövid ujjú mintás pólóra esett a választásom.Megittam a reggeli kávémat és egy nagy ásítás keretében leültem a laptopom elé,amit nemrég kaptam születésnapomra.Megnéztem a facebookot majd a twittert.Minden tele volt a One Directionnel,főleg valami Harry sírós videóval,ami természetesen nem kerülte el a figyelmemet.Próbáltam túl tenni magam rajta és gyorsan lecsuktam a gépet.Alig két perc múlva újra felmentem az internetre és megnéztem a videót.Nem bírtam ki hogy ne nézzem meg,valamiért tudni akartam mi a baj.Segíteni szerettem volna rajta,még ezek után is amit művelt velem.

Az utálkozók..nekik semmi okuk rá hogy utálják őt,nekem viszont lenne.De mégsem teszem,mert szeretem őt.Teljes szívemből szeretem.Hülyeség hogy akit szeretünk azt el kell engednünk.Elhatároztam hogy megkeresem őt,mert érdekel a mondat vége amit négy évvel ezelőtt mondott nekem és ami miatt vége lett mindennek.Pontosabban nem mindennek,én még mindig ugyanúgy szeretem mint amikor minden rendben volt.2008 óta sok minden változott mindkettőnkbe.Harry férfiasabb,ellenálhatatlanabb sokkal vonzóbb lett számomra.A göndör fürtjei még mindig ugyanúgy göndöröttek..talán még kicsit jobban is.Ha belenéztem a szemébe elvarázsolt és nem tudtam semmi másra figyelni csak rá,akárcsak a múltban.

Másnap reggel ..

Összepakoltam a Brit zászlós böröndömbe,és készen áltam.Készen álltam visszaidézni a múltat.A szörnyű emlékeket,és a szerelmünket.Szinte tudtam hogy semmi esélyem sincs hogy újra összejöjjünk de ameddig nincs barátnője mindig égni fog bennem a remény utolsó szikrája is.A szüleimnek azt mondtam hogy tanulmányi kirándulásra megyünk a sulival Londonba.Kimentem a házunk elé.

-Viszlát Liverpool !-mondtam majd beültem a Taxiba.Út közben próbáltam minden one direction rajongót követni twitteren hogy éppen merre járnak a fiúk..vagy csak Harry.

Próbáltam könnyeimet és az elkenődött sminkemet letörölni arcomról,illetve a hajamat is rendbe raktam.Azt hiszem készen állok hogy újra találkozzunk....vagy nem.

Minden itt kezdődött el ..

1.rész

2008.12.22.
 Rendkívül hideg reggelre ébredtem.Az ablakon a hajnali zúzmara is lefagyott,a madarak halkan és lágyan csiripeltek . Az ágyam mellett lévő asztalon egy forró csokoládéval teli bögrét pillantottam meg , egy darab kis cetlivel mellette ,amin ez állt: "-Kedves Nichole , várlak a helyünkön . Üdv:Harry ."
Harry a barátom akivel már öt hónapja együtt vagyunk . Van egy közös helyünk egy nagy fa mellyen gyönyörű rózsaszín virágok nőnek , gyakran járunk ide  .Itt történt az első csókunk is . Sosem felejtem el..
Lehuppantam az ágyamról és a szekrényemhez vettem az irányt.Gyorsan felöltöztem és kiléptem az ajtón , természetesen csak a szüleim engedélyével mehettem el valahová hisz még csak 14 éves vagyok.
Az éjjel a hó is leesett , így nehezebben lehetett közlekedni , minden csúszott . London fehér lett , gyönyörű látványt nyújtott. Harry ott várt engem a megbeszélt helyen , göndör fürtjei szokásosan a szemébe lógtak. Még egy alakot pillantottam meg mellette , a nővérét Gemmát.A lány hamarosan eltávozott. Éppen köszönni akartam Harrynek de ő muatóuját a számra helyezte, jelezve hogy ne mondjak semmit.Közelebb húzott magához , átfogta a derekam és gyengéden megcsókolt.A hó is elkezdett szakadni ..abban a pillanatban leírhatatlan érzés keringet bennem . Életem legszebb csókja volt.
-Tudom úgy volt együtt töltjük a karácsonyt de nem lehet.Arra gondoltam maradjunk csak barátok ,tudod..én mást szeretek.

A torkomban megakadtak a szavak és semmit se tudtam válaszolni neki.Nagyon fájt amiket mondott.Harryn kivűl senkim sem volt .Az iskolában mindenki bánt mert álmodozó vagyok,elmentek az osztályomból a barátaim.Egyedül voltam addig ameddig meg nem ismertem ezt a fiút akiről azt hittem tényleg szeret.Ő csak játszadozott az érzéseimmel, ezt sose tudnám neki megbocsátani.Elengedtem a kezét és lassan megnőt köztünk a távolság...

2010 

Az évek gyorsan teltek.Már 16 éves vagyok,akárcsak Harry.